Létrejött a nagy összexpedíciós találkozó május 15-én 17 órától.

A spanyolok uralták a terepet, Carlos Soria csapatával a Thamserku szervezésében.

Az iráni és a koreai csapat került nehéz helyzetbe, mert serpáik többet dolgoztak, oxigén, gáz, élelmiszer és erőtartalékaik lecsökkentek az előző, esélytelen csúcsmászási kísérletükben.

A legfontosabb a csúcsmászás időpontjának meghatározása volt, meg hogy az alaptábor összes csapata összefog egy lehetőségre.

Május 20 lesz a csúcs napja, így 17-én kell az alaptáborból elindulni. Az előrejelzés alapján szinte szélmentes „meleg” (csupán – 30 körül lesz a csúcsvidéken) időt ígérnek.

A csapatok igénylik a rögzített köteleket a legfelsőbb régiókban is ezért hat serpát adtak össze, akik 19-én délután elkezdik az útvonal kiépítését az utolsó tábor fölött. A legtöbb csapat oxigénnel és serpával működik, az olaszok hárman és két spanyol (Oscar Kardiach és Luis) azok akiknek vannak serpáik, de nem használnak oxigént. Csak mi vagyunk, akik mind két segítséget elutasítjuk, viszont olyan útvonalban, ahol sok csapat serpái dolgoznak azon, hogy csapatuknak megkönnyítsék és biztonságosabbá tegyék a feljutást. Számunkra tized ennyi kötél rögzítése is sok lenne, de az igaz, hogy lefelé így számunkra is biztonságosabb és gyorsabb. A serpák azon lázadnak, hogy nekünk miért sokkal olcsóbb az útvonal, mint annak, aki serpát fizet. Nekünk meg nem kell a serpa segítség és ennyi kötél, fontosabb az önerős teljesítés. Ezt kell összehozni egy útvonalra. Volt megállapodásunk az útépítő munkában való részvételre, de a kérdés leginkább anyagi jellegű.

Így lett kiemelt szerepünk a találkozón, abban, hogy megállapodjunk. A gazdagabb ügyféllel rendelkező Thamserku szervezés serpái viszonyulnak a legagresszívabban a serpa nélküli mászáshoz és a többiekkel együtt hatszáz dollár hozzájárulást kérnek tőlünk. Általában a nagy hegyek útvonalainak kötelezési díjai ennél magasabbak, de mi tényleg amennyire lehet részt veszünk a munkában, egy kis alkuval megállapodunk négyszáz dollárban (hármunkra). Meg az alaptábortól a kettes táborig mi törjük a nyomot. 17-én 2 órakor indulunk és még a délelőtti meleg előtt szeretnénk elérni a kettes táborunkat.

Másnap már az össznépi csapatban haladunk tovább a hármas táborba, 19-én a négyesbe, majd 20- a hajnalban a csúcs felé. Elég sokan leszünk, biztosan adódnak majd érdekes helyzetek. 21-22-én érkezünk vissza az alaptáborba, ahová a következő napokban teherhordók érkeznek és 23-24-én elkezdjük levonulásunkat.

EZs