Szakmai elemzések

A 4bakancs.com hegymászó blog hasábjain elindult egy szakmai cikksorozat, ami a Kancsendzönga expedíció eseményeinek megértésével, elemzésével, feldolgozásával foglalkozik. A témában járatos hegymászókat, szakembereket, szakírókat kérnek fel, hogy a történésekről szakmai szemmel elmondják, megírják véleményüket.

Eddig három bejegyzés született: Vincze Szabolcs itt is megjelent összefoglalója, Kunos Gábor igen alapos   kronológiája, amelyben napról-napra leírja a történéseket valamint egy interjú Babcsán Gábor extrém hegymászóval, sziklamászóval. Ez utóbbit itt is közzreadjuk, rengeteg felmerült kérdésre választ kaphatunk:

UPDATE!

Közben egyre több hegymászó bejegyzése kerül fel (Klein Dávid videóinterjújaNedeczky Júlia rádióinterjúja, Szlankó Zoltán összefoglalója, Dr. Nagy Balázs, Mécs László valamint Dvorszky Tamás két cikke), érdemes nyomon követni!

0 Tovább

Kiss Péterre emlékeztek Gyöngyösön

Az első magyar, aki elérte az Alpok összes négyezer méter fölötti csúcsát. Kétszer lett „Az év teljesítménytúrázója”, Erőss Zsolttal pedig meghódította a Kancsendzöngát. A Szeretlek Magyarország beszámolója.

 Fotók: Suha Péter2013-05-25 18:02


A hátizsákjában magával vitt egy kis Gyöngyös-zászlót, hogy kitűzze a Föld harmadik legmagasabb csúcsára. A csúcsra felértek Erőss Zsolttal, ám az alaptáborba már nem értek vissza. Kiss Péter május 22-én tűnt el társával a Kancsendzöngán. Ma, szülővárosában Gyöngyösön rá emlékeztek ismerősök, barátok és tisztelők.

Mécsesek, egy hegymászósisak és egy kötél jelezte az asztalon, hogy egy hegymászóra emlékeznek most a gyöngyösiek. A 26 éves sportolót és alpinistát Gyöngyös városa is támogatta a „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű expedícióban.







Péter kiváló sportoló volt. Gyerekkorában teljesítménytúrázó volt, kétszer is elnyerte "Az év teljesítménytúrázója" címet (2003, 2004). Hegyet mászni és barlangászni 18 évesen kezdett. Szép eredményeket ért el ezen a területen is. Körülbelül 15 kilométernyi barlangjárat feltárásában vett részt, majd a Magas-Tátra után első magyarként megmászta az Alpok összes (82 db) 4000 méter fölötti csúcsát.

A futás is a szenvedélye volt. Sokszor teljesítette a maratoni távot, ötször futotta körbe a Balatont. A 26. Budapest Nemzetközi Maratont (2011) barlangász-felszerelésben futotta végig.

Így emlékeznek Péterre a YoutTube-on:




"Nem gondolkodott a saját életéről, amikor egy másik emberét kellett megmentenie. "Emberileg és sportolóként is mindent megtett Zsoltért. Úgy gondoljuk, Peti igazi hősként halt meg" – nyilatkozta Klausmann Viktor Péterről. De nem csak ő, hanem még számos ismerős és ismeretlen írt a facebookos üzenőfalára.

Ádám:
"Én még a teljesítménytúrás időszakból ismertem Petit. A 2004-es évben szinte minden hétvégén együtt róttuk a kilométereket. Én így emlékszem rá. Nem gondoltam, hogy az utolsó emailnek, amit az alaptáborból írt április végén már soha nem lesz folytatása."







Tibor:
"A következő Balaton körüli futásomat Kiss Péter-nek fogom ajánlani és ÉRTE fogok futni!"

Krisztina:
"Kedves Peti! Én nem érzem úgy hogy itt a búcsú ideje! Szerintem élsz, ugyan nem virulsz, de küzdesz lefelé a nagy Hegyről. Gyere csak szépen lassan! Várlak a klubban."

Ádám:
"KissPé amennyire szerény, annyira lenyűgöző teljesítményeket ért el eddig, és tudjuk, hogy még több is van a tarsolyában, olyan pimaszul tehetséges. Én még mindig reménykedek, hogy ez sem fog ki rajta.
Szívszorító, ha arra gondolok, hogy nemrég még ő épített új utat a Mátrában Konyi emlékére."







0 Tovább

Kérdezz! Felelek.

Kedves olvasóink, kommentelők, véleménynyilvánítók!

Az elmúlt napok tragikus eseményei mindannyiaunkban rengeteg kérdést vetettek fel és ezeket mindenki a maga módja, vérmérséklete, szájíze szerint fogalmazta meg az expedíció felé. Annyi komment, vélemény, információkérés érkezett (itt a blogon, facebookon illetve egyéb médiában), hogy még elolvasni is sok, nem hogy megválaszolni vagy érdemben reagálni.

Mivel az expedíció a mai napon indult le a hegyről és jelenleg semmilyen formában (sem internet, sem térerő nem nagyon van) nem tudjuk elérni, úgy döntöttünk, hogy egy kérdőív segítségével összeszedjük a bennetek felmerült kérdéseket, szintetizáljuk, és a hazaérkezés után a sajtótájékoztató keretében mindenkinek megválaszoljuk.

Kérjük töltsétek ki a lentebbi kérdőívet, megjelölve a kapcsolódó blogbejegyzést. Lehetőleg egyszerre csak egy kérdést tegyetek fel, hogy semmi ne maradon ki.

UPDATE!

Mivel olyan mértékben elharapódzott a kommentelők körében a személyeskedés, összeesküvés-elmélet gyártás, meterséges feszültség gerjesztés és karakter lejáratási kísérlet, ami már nem tolerálható, úgy döntöttünk, hogy a kommentelési lehetőséget letiltjuk. Mi sajnáljuk a legjobban, de mindenkit arra buzdítanánk, hogy használja a lentebbi kérdőívet.

(Személyes adataitokkal semmilyen formában nem fogunk visszaélni és nem is használjuk fel, csak szeretnénk elkerülni az esetleges személyeskedő névtelen beszólásokat.)

Előre is nagyon köszönjük!

(Külön köszönet az ilka Műhelynek a kérdőív elkészítéséért.)

5 Tovább

Mi történhetett Erőss Zsoltékkal?

Vincze Szabolcs, az expedíció szóvivőjének összefoglalója a történtekről:

Május 24-én vége a Magyarok a világ nyolcezresein Kancsendzönga-expedíciójának, mely egy sikeres csúcsmászás után tragédiával végződött: Erőss Zsolt és Kiss Péter is eltűnt a hegyen ereszkedés közben. A keresés eddig folyt, remény azonban már az eltelt idő miatt nincs. Kollár Lajos expedícióvezető szerint bele kell törődnünk a két hegymászó elvesztésébe, az expedíciónak pedig le kell vonulnia a hegyről az érkező monszun miatt. Mégis, mi történhetett?


"Most is vannak fenn sherpák kutatni, és a koreait is menteni - írta május 23-án délelőtt Kollár Lajos, a magyar Kancsendzönga-expedíció vezetője. - Ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni. Ugyanott folyik még egy közös mentés a koreai csapat két serpája és egy mászója van komoly bajban. Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A Koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még! Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Kathmanduba!"

Ezek a hírek gyakorlatilag kimondták azt, amit senki sem akart hallani napokig, hogy Erőss Zsoltot és Kiss Pétert elveszítettük a Kancsendzöngán. Az interneten azóta számtalan hír kering, és mindenki úgy érzi, véleményt kell formálnia, még akkor is, ha a kertvégi emelkedőnél magasabbra talán nem is mászott soha életében, ezért nem is tudhatja, hogy valójában milyen hegyet mászni, pláne veszélyhelyzetbe kerülni a Himalájában.

A magyar hegymászás egyik legtragikusabb napját számtalan tényező befolyásolta, melyek végül tragédiához vezettek. A két mászó valóban későn érte el a csúcsot, nepáli idő szerint este hatkor, ami azt jelentette, hogy pár órájuk maradt arra, hogy a sötétedés beállta előtt ereszkedjenek. A döntésért azonban senkit nem szabad hibáztatni. Tény, ez magában hordozta a kockázatot, de a kiveteles képességű hegymászók azért is különlegesek, mert vállalják a kockázatokat még akkor is, amikor senki más nem vállalná. Ezt mindketten megtették már korábban is.

Másnap, 8100 méteren a Zsolton úrra levő hirtelen kimerültség számára is váratlan volt, de az éjszakai bivakolás ilyen magasan már semmiféle pihenést, regenerálódást nem biztosít. Semmit! Energiát von el a mászótól, amit csak később érez majd meg, mint Zsolt is. Kiss Péter jobb erőben volt, bár hogy pontosan mi történt ebben a magasságban, nem tudni, egy ideig együtt ereszkedhettek és bevárhatták egymást (Peti Zsoltot), de egy idő után Petinek gyorsabban kellett lefelé haladnia.

Újabb probléma volt, hogy kevés víz volt a párosnál, pedig ebben a magasságban a folyadékpótlás legalább olyan fontos, minthogy minél hamarabb elhagyjuk a 7000 méter feletti zónát. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy Erőss és Kiss jó formában érezte magát a csúcsroham előtt és alatt, ezért annyi cuccot akart magával vinni, ami még nem hátráltatja a haladást ebben a magasságban, és könnyebbé teszi a gyors ereszkedést is. A 8000 méter feletti bivakolás azonban mindent megváltoztatott.

Szerintem két lehetséges forgatókönyv létezik. Az első, hogy mivel kimerültek voltak, nem tudtak leereszkedni a IV-es tábor feletti ún. rámpán, aminek átmászása még egy kipihent mászótól is teljes koncentrációt követel. Ha így van, akkor előbb Kiss Péter, majd Erőss Zsolt csúszott ki, és zuhant le a rámpáról, és mivel testüket eddig nem találták meg, talán ez a valószínűbb verzió. A másik, hogy a kimerültség, és a kétszeri 8000 méter környéki bivakolás már sok volt nekik, és megfagytak a hegyen. Biztosat nem tudunk, és soha nem is fogunk tudni.

Tény: három nap után nincs esélye annak, hogy élve előkerülnek. Ebben a magasságban ennyi idő túlélhetetlen, és mivel az utolsó napon, mikor még látták Zsoltot, Peti már nem volt képben, ő pedig lassan ereszkedett, az is valószínűtlen, hogy akár más úton érhették el az alsóbb területeket. A keresésükre igyekvő serpák pedig semmi nyomot nem találtak arra vonatkozólag, hogy a 7600 méteren álló négyes táborba elértek, de más csapatok sem bukkantak Zsolték nyomaira. Ezek az információk beszédesek. A hivatalos közlemény szerint eltűntek, és ez a Himalájában egyet jelent azzal, hogy nem kerülnek elő többé élve.

A tragédia után másnap olvastam a veterán Carlos Soria szavait, aki a hegyen lévő expedíciókat hibáztatta, a sajátját pedig igyekezett piedesztálrra állítani. Nem szeretem az ilyen nyilatkozatokat, nem tartom korrektnek még akkor sem, ha van igaszságtartalma. Azzal vádolni egy expedíciót, hogy nem hajlandó fizetni a serpákat, egyszerűen nonszensz, leginkább azért, mert a magyar expedíció egyik kimondott célja, hogy nem is szeretne serpák segítségével feljutni a csúcsra. A kirakott fix kötelekért pedig a magyar expedíció is fizetett, a csúcstámadáskor pedig a kettes táborig taposták a nyomot. Nem szívesen hozok most az élet más területéről példákat, de megvédendő a magyar expedíciót, el kell mondanom, hogy ezzel vádolni egy "tisztán mászó" alpinistát olyan, mintha kinevetnénk egy profi atlétát, hogy miért nem doppingol többet, mert így sosem fogja utolérni Usain Boltot. A példa természetesen túloz, de érzékletes szerettem volna lenni.

Erőss Zsolt halála nemcsak Magyarországon, de a világon is visszhangot vált ki. Szomorú, hogy saját országában olyan méltatlan és ostoba kommentháborút vált ki minden vele kapcsolatos esemény, ami máshol elképzelhetetlen lenne. Más országok büszkék egy ilyen emberre, és jól teszik. Magyarország a fotelkommentelők európai paradicsoma, sokak hozzáálása teljesen laikus, rosszindulatú, a hozzáértés tökéletesen kiolvasható hiánya miatt pedig teljesen hiteltelen. Akárcsak azok az információk, melyek felelőtlenül reményt ébresztenek egy ilyen tragikus szituációban.

Én, mint hat éve az expedíció sajtószóvivője és barátja egyet tudok mondani most, a gyász közepette: nagyon köszönök neked mindent Zsolti, életem egyik legnagyobb ajándékának tartom, hogy jóbarátomnak tarthattalak. Nem mondom el azokat, amiket már ezren elmondtak előttem, de hidd el, még az unokáim is tudni fogják, ki volt Erőss Zsolt, nagyapa barátja, hegyek óriása.

Forrás: expedicio.hu

306 Tovább

Az OzoneNetwork TV közleménye Erőss Zsolt eltűnéséről

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy munkatársunk, Erőss Zsolt, az OzoneGPS műsorvezetője, Magyarország vezető expedíciós hegymászója, és Kiss Péter a 2013-as Kancsendzönga (8586 m. Himalája, Nepál) Expedíció másik csúcsmászója, a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt.

Annak ellenére, hogy a himalajaexpedicio.postr.hu olvasható helyszíni tudósítások szerint minimális az esély az életben maradásukra, az OzoneNetwork TV összes munkatársa bízik Zsolték kitartásában és szerencséjében. Reméljük, hogy belátható időn belül mégis előkerülnek. Az OzoneGPS című ökó, és felfedező műsorunkat Zsolt nagy szeretettel készítette. Hinni akarjuk, hogy hamarosan visszatér és ismét együtt dolgozhatunk vele. Az OzoneNetwork Televízió vezetősége úgy döntött, hogy amíg nincsenek egyértelmű hírek az eltűnt hegymászókról, addig Erőss Zsolt aktuális, az expedíció indulása előtt pár nappal rögzített műsorai, az expedíciós társai egyetértésével továbbra is adásban maradnak.

A hegymászók május 20-án, magyar idő szerint hétfőn délben jutottak föl a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. Erőss Zsolt és Kiss Péter több mint 24 órás mászás után érte el a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát. A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ tizenkettedik, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a 14 közül. Erőss Zsolt, és társa Kiss Péter napokkal később sem ért le a 7600 méteren lévő 4-es táborba. A két hegymászóért küldött mentőegységek a mai napig nem találják őket.

0 Tovább

Himalája Expedíció

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek